Oké, bevallom: el vagyunk kényeztetve. Az egy dolog, hogy egész évben tobzódunk a szebbnél szebb mesekönyvekben, de tavaly karácsonykor mintha titokban összeálltak volna a hazai gyerekkönyvkiadók, és házi versenyt hirdettek maguk közt, hogy melyikük tud csodálatosabb ünnepi gyerekkönyvet alkotni – az eredményről (már ami engem illet) itt olvashattok:
Szóval az idei karácsonyi könyvkínálathoz kissé szkeptikusan álltam: „a tavalyi termést úgysem tudják felülmúlni”, gondoltam balgán, erre tessék, nem megtalált minket három könyv, amik magasan átugrották a tavalyi fenyőfa-lécet is?!
Úgyhogy nézzük csak végig őket szépen, sorban – már most mondom, van egy külön kedvencem a háromból, kitaláljátok előre, melyikre gondolok? ?
Kiss Judit Ágnes – Egri Mónika: Babaróka karácsonya (Pagony)
Babarókát nem nagyon kell bemutatnom senkinek – nemcsak mert annyian szeretik a már korábban megjelent kalandjait, hanem mert ezt a karácsonyi ópuszt bőven élvezhetik azok is, akik eddig még semmit nem olvastak róla! Ráadásul ritkásabban is van szedve/szerkesztve, mint az eddigi mesekönyvek (kukkantsátok meg a fotókon ⤵️), úgyhogy azoknak az apró könyvmolyoknak is ünnepi élményt adhat, akik eddig még talán unták a hosszabb lélegzetvételű rókameséket.
Viszont ami a legnagyobb visszhangot váltotta ki mind Cucuékból, mind belőlem, az az a természetesség volt, amivel a könyv bemutat egy mai, családi karácsonyt. Mamaróka nem megy át szuperanyába, hanem igenis vállalja, hogy fáradt, a mézeskalács nem egészen annapetigergősre sikerül, hanem kicsit életszerűbbre – ha nagyon fellengzősen akarnék fogalmazni, azt mondanám, a mesekönyv üzenete a családi karácsonyok tökéletlenségének tökéletessége, de ez tényleg nagyon fellengzős, úgyhogy inkább felejtsétek is el ?
Rutkai Bori: Mandulka és a Karácsonyvár (Pagony)
Rutkai Bori könyvei számomra mindig kuriózumok: kicsit olyan, mint amikor egy gyerek újraértelmezi a színezőt, és nem (csak) a fenyőfát színezi zöldre, hanem kidíszíti csillámporral, ráragaszt néhány manómatricát, és a fenyőfa ágaira még külön rá is rajzol valamit, amitől nemcsak fenyőfa lesz, hanem mondjuk elvarázsolt sövény.
Mindezzel csak azt akarom mondani, hogy a Mandulka nem egy „szokványos” (brrr, micsoda szó ?) mese, hanem mese és vers és zenealbum és kicsit olyan karácsonyi egybeminden-gyerekkönyv, a szó legszínesebb értelmében! Van benne klasszikus értelemben vett történet Mandulka anyóról és a két manógyerekről, Borsóról és Tóbiásról, de ugyanúgy helyet kap benne egy lakótelepi télapó (aki az albumon Lovasi András hangján szólal meg!), korcsolyázó karácsonyfa, a legszebb nevű cicák, akikkel valaha találkoztam (Güzmince és Cirmindzsó), és persze maga a Karácsonyvár, amit el se mondok itt – inkább meghagyom a felfedezés örömét saját kis manóitoknak ?
Sven Nordqvist: A kobold karácsonyi titka (General Press)
Bő kilenc éve élünk már itt fenn Svédországban, ráadásul (három) gyerekestül, szóval óhatatlanul magunkba szívtunk valamennyit a helyi kultúrából: és mivel a karácsony szerte Skandináviában csuda nagy dolog, a karácsonyi hagyományokat is egészen jól kiismertük: a Luciát, a Kalle Ankát, a tomte-kultuszt, és természetesen a karácsonyi tejberizs hagyományát is – eddig ugyan itthon nem tartottuk, de idéntől bevezetjük mi is, leginkább emiatt a könyv miatt ?
Ugyanis a karácsonyi tejberizs (vagyis, ahogy ebben a tomte/kobold-mesében mondják: karácsonyi kása) meséje annyira bájosan sévdre sikeredett, hogy hiába magyarul olvassuk Cucuékkal, közben duplán otthon érezzük. magunkat benne! De ízig-vérig hazai könyvkukacok is imádni fogják, ne aggódjatok: egy másfajta hagyományt mutat meg a karácsonyból, ahol koboldok segítik az embereket, és a koboldanyó mindent megtesz azért, hogy a karácsonyi kása náluk kössön ki.
(Pettson és Findusz-rajongóknak persze kötelező, hiszen ugyanaz a Sven Nordqvist írta, aki Pettsonékat is megalkotta, de tényleg, bárkinek szívesen ajánlom, annyira kedves és bájos és más és… a kedvencem, nnya ?)
Szóval mit gondoltok? Ugye, hogy már csak a láttuktól is ünnepi hangulatba kerül az ember? …Persze, ha még több inspirációra vágytok, körbenézhettek az elmúlt évek karácsonyi könyvei között is ITT, meg ugye a tavalyi gyűjtésben is ITT (meg fent) – egy szó mint száz, jó karácsonyi böngészést, ho-ho-hóóó! ?
A felsorolt könyveket mind recenzióra kaptuk a kiadóktól, ezúton is hálásan köszönjük őket!
Kedves Nonó, ha szabad ajánlanom egy régi kedvencünket:
Jostein Gaarder: Karácsonyi rejtély.