Többször is szóba került mostanság, hogy néhány hónap múlva költözünk – és amikor valaki megkérdezi, mégis hova, nemes egyszerűséggel annyit mondok: egy igazi Pettson-házba!
Merthogy Pettson és Findusz is pont ilyen vörösre mázolt házikóban laknak egy mesebeli svéd domboldalon valahol. Palacsintáznak, kalandoznak, muklákat kergetnek, mindezt csupa bájjal és északi ráhagyással ?
És mivel a legutóbbi DOBOGÓban is felemlegettem a kedvenc tavaszi Pettson-mesénket, gondoltam, épp itt az ideje a többit is bemutatnom (egy kivételével, amiről már meséltem nektek egyszer) – ráadásul a General Press jóvoltából az összes ott sorakozik a mesepolcunkon, úgyhogy vágjunk is bele: következzenek a legsvédebb (cica)mesék a világon, Pettson és Findusz kalandjai!
Csetepaté a kertben
Igaziból ha csak annyit tudnék erről a meséről, hogy Findusz elültet egy húsgolyót a veteményesben, már akkor is imádnám – Benut, mint családunk fő húsgolyó-szakértőjét, ez a motívum szintén már a mese elején megfogta ?
De ezentúl vannak még benne méltatlankodó tyúkok, egy gaz malac és néhány kergetnivaló tehén is, szóval ha véletlenül háziállatokért rajongó óvodás van a családban, erősen javaslom, hogy ezzel kezdjetek!
A kandúr szülinapi tortája
Abban az idevágó recepteskönyvben, amit már egy ideje forgatunk Cucuékkal a konyhában, egyetlen recept kerül elő heti rendszerességgel: Findusz palacsintatorta-receptje. (Bár mi csak mezei palacsintához használjuk, nem tortára, nodeakkoris!)
Emiatt a „hozzá tartozó” mese is különleges helyet foglal el a szívünkben – no meg azért, mert a hiányzó liszt dilemmája azért nálunk is gyakran megjelenik egy-egy hétvégén (bár a mi esetünkben kevsébé mesés magyarázat szokott állni a helyzet mögött, mint Pettsonéknál ?)
Ki az úr a háznál?
Ha eltekintek a kissé hímsoviniszta felütéstől, miszerint azért kell Pettsonéknak egy kakas, hogy „rendet tartson a tyúkok között” (mellesleg svéd meséről van szó, így felnőttként evidens az önirónia, no de mégis gyerekeknek szól elsősorban ez a mese!) – szóval ha ettől eltekintek, akkor is van ebben a mesében egy kis, khm, férfias versengés Findusz és a kakas között.
Ami Cucuéknál mondjuk pont nem szerencsés, mert amúgyis eléggé kompetitív társaság ?, de a mese végén megelőlegezett csibecsipogás azért helyrebillenti a nemek közti mérleget és feledteti a versenyszellemet, szóval mégis minden jó, ha a vége jó, nnya!
Tűzijáték a rókának
És ha már holmi betolakodóknál tartunk, nem feledkezhetünk meg „a róóókááás Pettsooooon”-ról sem (ahogy Benu szokta emlegetni), ahol a központi esemény egy ijesztő tűzijáték összehozása – ami végül ugyan nem a rókát, hanem a rosszakaró szomszédot ijeszti el, dehát ettől kedvesek ezek a Pettson-mesék, hogy nem úgy sülnek el a dolgok, ahogy akarják, hanem úgy, ahogy az mindenkinek a legjobb ?
(Ha meg jobban hinnék az érzékenyítő mesék erejében, még azt is mondhatnám, félős gyerkőcöknek segíthet feldolgozni a hangos robbanások okozta ijedelmet ez a mese, már ha kellő hangeffektekkel olvassuk fel nekik, ugyebár!)
Pettson horgászni megy
Nekem, szerintem, ez a kedvenc Pettson-mesém – talán mert annyira magamra ismerek a durcás öregben, aki nagyon bal lábbal kelt fel, nagyon rosszkedvűen gubbasz a házikójában, majd amikor Findusz végre kituszkolja az ajtón, rájön, hogy a friss levegő igencsak lódít a hangulatán… Merthát nap mint (rossz) nap ezt élem meg én is, amikor az oviba sétálok Benuért ?
Aki pedig így egy mesében is szembesül vele, hogy lám-lám, néha a felnőtteknek is ülhet „durcimanó” a vállukon (ezt szoktuk mondani mostanság, ha valaki hisztis kedvében van) – no meg hogy horgászni jó dolog! Azóta is gyűjti a botokat, ha véletlenül egyszer egy tó mellett sétálnánk el ?
Pettson sátorozik
Végül pedig, de cseppet sem utolsósorban itt van ez a nyári cukkancs-mese, amelyról Cucuéknak mindig kempingezni támad kedvük, én pedig azzal csitítgatom őket, hogy ne aggódjanak, amint elköltözünk, tőlem egész nyáron át sátrazhatnak a kertben, ha kedvük tartja…
Addig meg elégedjenek meg az urbánus bunkerjeikkel meg tipijükkel, amiket négy fal között is élvezhet az ember, meg persze hallgassák végig ezt a mesét, ami egyszerre nosztalgikus és nyárillatú, és az elején még „kolbász”-t is emlegetnek benne (ami ugyan igaziból sátor, de magyar gyerkőcöknek így is külön öröm hallani a szót. Legalábbis az enyéimnek).
Könyv: Csetepaté a kertben / Pettson sátorozik / Pettson horgászni megy / Tűzijáték a rókának / A kandúr szülinapi tortája / Ki az úr a háznál?, Sven Nordqvist, General Press, 2018-2020
Korosztály: 4+
Ezeket a könyveket recenzióra kaptuk a General Presstől, amit ezúton is hálásan köszönünk!
No.1. 10-14 éve. 🙂
A harmadik gyerek nő fel rajta.
Minden megvan Sven bácsitól, ami itthon megjelent.
Az egyik Mú mamás dedikáltan, a Pagony jóvoltából.
Vártam a Kisöcsi és a nagyvilág után Agaton Öman és az ábécét.
Örömmel láttam a csendes könyv bejegyzésednél a HUNDPROMENADEN címűt, ami szintén zseniális lehet.
Beszerezhető még?
És küldök én is valamit, ha szabad:
http://szinnellelekkel.blogspot.com/search?q=sven
Szeretnék veled, mint rajongóval, ismeretlenül is megosztani róla egy felfedezésem.
Az ő zárkózottságára, emellett kiapadhatatlan kíváncsiságára könnyen hangolódva, idén télen jöttem rá, hogy a „Csetepaté a kiskertben” könyvében lehet, hogy egy hasonlattal él, amely körbelengi szinte összes könyvét. A tehenekről. Findusz a végén az utolsó romboláskor azt mondja a teheneknek „buták vagytok és kíváncsiak”. Ez a nagyátlag emberről szól szerintem. Elég, ha csak körbenézek a facebook-on és néhány hozzászólást elolvasok.
Vagy csak én érzem bele az empátia által. Ki tudja. 🙂
Örülök, hogy rád bukkancstam.
Elnézést kérek, senkit nem szeretnék megbántani a hasonlattal. Akinek nem inge, ne vegye magára. Pettsonnal takaróznék (a plédet nagyon ráhúzva a fejemre), aki „Biztos, hogy nem olyan volt, mint az emberek általában, hiszen magányosan élt, és beszélt a kandúrjához. Ez persze még nem is lett volna olyan nagy baj, ha nem lett volna ott az a dolog, amit a szomszédja, Gustavsson terjesztett a környéken Pettson palacsintatésztájáról. … Gustavsson a saját szemével látta, vagyis biztos, hogy igaz a dolog. Ha valaki ilyeneket művel, csakis bolond lehet, nemdebár?”
Részlet „A kandúr szülinapi tortájából”.