Könyvet kiadni ku….tya nehéz dolog.
Emlékeztek erre a képre? Tavaly áprilisban a Magvető kiadó osztotta meg Facebookon, aztán szépen végigfutott számos könyves oldalon, mondhatni viral lett, kéremszépen:
És valóban: amikor kezembe veszek egy-egy kiadói példányt valami új, hiperszuper mesekönyvből, néha eszembe sem jut, hány ember munkájának gyümölcsébe készülök belekóstolni?
Persze, van, aki egymaga csinálja. Önszántából, jókedvéből, vagy mert a kiadók nem láttak benne fantáziát – annak idején a Harry Potterrel is ez történt, ugyebár! – , deszóval negyvenplusz személy helyett egymaga egyengeti, igazgatja könyvének az útját, vezeti a gyártást, tanácskozik a grafikusokkal, szerkesztőkkel, kereskedőkkel…
Ilyen könyveket hoztam most nektek: aprónépeknek készült mesék és versikék, amelyek szerzői/magánkiadásban jelentek meg (a Ralfot ugyan a szászhalombattai Üveghegy kiadó jegyzi, de látni fogjátok, milyen szépen beleillik ebbe a csokorba), alkotóik szívének minden szeretetével.
(És mivel a konstans, kóros időhiányom miatt általában nem vállalok ilyen kiadványokat, viszont nem akarok ezzel megbántani senkit, ezért a poszt végére összegyűjtöttem még néhány olyan mesét, amelyekkel személyesen ugyan nem találkoztam, de valamilyen úton-módon mégis tudomást szereztem róluk!)
Czeiner-Szűcs Anita – Orosz Judit: Anyajegy
Anita (azaz insta-berkekben @nadi_hegedu) saját bevallása szerint egyik legdédelgetettebb álmát valósította meg ezzel a kötettel. Szenvedélyes híve és szószólója a gyerekverseknek, sokszor beszéltünk már ennek kapcsán 🙂 – igazi #versesmami, aki néhány hónappal ezelőtt adta ki Anyajegyét, telis-tele egyszerű, érzékenyítő versekkel és mondókákkal.
Az Anyajegy markáns képi világát Orosz Judit álmodta és alkotta meg, akit személy szerint napjaink egyik legkarakteresebb grafikus-illusztrátor-hogyismondjákezt-ének gondolok: szerintem ebből a néhány fotóból is kitűnik, micsoda művészi minősége van ennek a kötetnek, legalább akkora élvezet nézegetni, mint olvasni! <3
Gönczi Erika: Pocok Péter kalandjai – A süti
Ha egy kis karácsonyi utózöngésre vágynátok, akkor íme! Gönczi Erika Pocok Péter-sorozatának legfrissebb darabja egy klasszikus hangvételű mese sütiversenyről, türelemről, rágcsálókról és marcipánról, amit tegnap olvastunk végig Cucuékkal: Benu (3,5) ugyan kicsit unta, de Cucu (6,5) végig figyelte a történetet, és azt mondta, a kedvenc része az volt, hogy „türelem”-nek nevezték el a címadó süteményt!
A meséhez társuló rajzokat szintén Erika alkotta, és minden főbb szereplőt megismerhetünk belőlük: Petit, Sámsont, Pukedli Pannát, és persze a sütit 🙂 Van benne egy csipetnyi angol hangulat, vagy lehet, hogy csak én érzem bele Beatrix Potter és Harry Horse ihletését – és külön jó hír, hogy ha valaki nagyon beleszeret Petiékbe, még számos meséből válogathat, hiszen Erika 2012 óta írja őket (ráadásul angolul is)!
Zokob Anett: A rét illata – Tüsszencs kavicsmeséi
Bevallom, nem vagyok valami nagy növényismerő. És mivel márciustól kertes házba költözünk, elég hamar ki kéne okosodnom – a gyerekek meg már most leelőzhetnek, hiszen Anett meséjében Tüsszencs manó végigjárja a rét virágait, akik szóban is, képben is bemutatkoznak neki (és nekünk). Ráadásul mindegyik rajzban lapul egy kavics is – ha már egyszer kavicsmese – szóval külön izgi élmény megtalálni, hol bújkálnak!
A mese végén néhány interaktív ötlet is lapul, hogy hogyan lehet például közösen eljátszani Tüsszencs kalandját – segítenek ebben a minden oldalpáron ismétlődő verssorok, amelyek keretbe foglalják a történéseket, és emiatt gyorsan a gyerkőcök fejébe ragadnak. (Nálunk meg jól meghozta Cucuék kedvét a kavicsfestéshez, amit egyébként nem csinálunk gyakran, no de majd most! 🙂 )
Stanzel Viktória: Ralf
Végül, de nem utolsósorban itt van egy újabb kedves rágcsáló története Viki tollából: Ralf, a tengerimalac, aki „felnőttnyelven” mondva a konstruktív konfliktus-kezelést tanulja meg ebben az érzékenyítő mesében, méghozzá egy bibliai mottó alapján: ne győzzön le téged a rossz, hanem te győzd le azt jóval!
Ezt súgja Ralfnak a Szél, és ezt adja tovább ő is a mérges farkasnak, akivel találkozik. Mondtam már nektek, hogy az érzékenyítő meséket kissé didaktikusnak tartom, és ez továbbra is így van – dehát nem én vagyok itt a célközönség :), és ha napirenden van nálatok ez a téma, mert akadnak farkasok az oviban, iskolában, játszótéren, akikkel oldani kéne a helyzetet, Ralf meséje külön jól jöhet. (Viki rajzai meg nagyon aranyosak, melegek, őszillatúak!)
És akkor következzen itt még néhány olyan kiadvány, amikkel – mint mondottam volt – személyesen nem találkoztam, de azért elért engem a hírük, böngésszétek végig, hátha kincsre találtok!
Márton Eszter: Ha én cica lennék – egy bájos, kétnyelvű lapozó, amit kedvenc hazai pékségünk, a Három Tarka Macska mögött álló család alkotott (a 17 éves Eszter készítette eredendően saját húgának!).
Lendvai Diána – Czikkely Panni: DinnaDalok – Instagramos anyukáknak nem kell bemutatni, egy szintén művészien kivitelezett dal- és mondóka-gyűjtemény kicsiknek-nagyoknak!
Szebeni Hajnalka – Zimmer Dóri: Könyvecskék – rímbe szedett állatmesék párducról, hópihéről, pandáról, miegymásról.
Czirják Erika: Útravaló sütik – karácsonyra kaptuk, de még nem volt időnk belenézni, egy hibrid mese- és szakácskönyv sok-sok tanulsággal.
Pokapi-mesék – bár technikailag egy kiadó, mégis ide vettem, mert már többször beszéltünk: személyre szabott meséket csinálnak különböző témák alapján.
Póli Matilda: Futó tűz – fun fact: ezt egy Bukkancs-olvasó ajánlotta nekem, aki egyben a szerző nővére 🙂
Becz Dorottya: Süti kalandjai – Dorottya emailben mesélt nekem a könyvéről, és szégyenszemre nem válaszoltam neki, pedig vagy hatszor nekifogtam, csak mindig jött egy gyerek! Nagyon sajnálom! :/
Jánosi Brigitta: Zoé meséi – Brigit Instagramon láttam először, ott mutatja be sokfajta ötletét: mesefüzet, e-könyv, hangoskönyv… Le a kalappal!
A listát frissen szeretném tartani, szóval ha van még olyan könyv, amit szívesen látnátok itt, küldjétek el bátran!
A felsorolt könyveket mind-mind recenzióra kaptuk a szerzőktől, ezúton is hálásan köszönjük őket!