Kis tökéletlenkéim <3


Ha létezik non-perfekt gyerkőcös fotósorozat, ez aztán az – azazhogy pont ettől tökéletes, nem? 🙂

Nem fogok magvas gondolatokat írni most nektek, mert szerintem mind tudjuk, miről beszélek – a tökéletes attól tökéletes, hogy NEKEM tökéletes, nem pedig attól, hogy hibáktól (=élettől!) mentes, satöbbi. Nekem most ez a kép a hétvégénket összegzi: első ránézésre elég idilli volt, hogy végre jó időnk volt, történtek nagy evések, olvasások, sőt még a Bergman-féle Varázsfuvolát is megnéztük szombaton – ugyanakkor kissé közelebbről megvizsgálva csak kikandikál egy-két toporzékolás, szülői üvöltés és kupleráj, pfffff!

…De a tény, hogy mindezzel együtt inkább választok egy ilyen hétvégét, mint tíz gyerekmentes másikat: hát ettől lesz IGAZÁN tökéletes, nemigaz? <3

Úgyhogy éljenek a tökéletlenül tökéletes napok, sok-soká és mind egy szálig! (Ha pedig nektek is jutott belőlük néhány mostanság, sikítsatok, és küldöm a hűvösen együttérző északi karmát!)

Hozzászólok

(Az ímélcímed nem lesz nyilvános.)

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .