Nemrég pattant fel Facebookon az értesítő, hogy nyolc éve költöztünk Svédországba Bazsival. Nyolc év, ami alatt számtalan “svédség”-et megszoktunk – a vörös faházikókat, a céklasalit, a karácsonyi Disney-rajzfilmezést (nem vicc, Kalle Ankának, azaz Donald Kacsának hívják!)… Mégis valami leírhatatlan izgalom fog el, ahányszor felfedezek egy-egy svéd vonást valahol máshol, mondjuk, hmmmm, egy mesekönyvben!
Én ezért szeretem a Pettson és Findusz-meséket: valahogy azt érzem, sugároz haza valamicskét abból az életérzésből, amelyet napról napra megélünk itt családilag. (Mert oké, nem vagyunk vidéki farmerek, mint Pettson, de a belőle áradó sztoicizmus nagyon is ismerős, mint ahogy az ennivalói és szavajárása is!)
Emiatt is olyan különleges ez a böngésző itten: ugyan “csak” összevágott képek a többi Pettson-meséből, ahol kiemelt tárgyakat kell megkeresnünk gyerkőceinkkel, de Sven Nordqvist részletdús rajzaiban felnőttként is el lehet veszni, Cucu és Benu pedig… Hát, mondjuk csak azt, hogy miután megkaptuk a General Press kiadótól recenzióra, a Pepe-könyvek mellett EZ volt a legnagyobb kedvencük két héten át. (És azért ma is keresnem kellett bőszen, hogy megtaláljam a fotókhoz – Bazsi a fürdőben látta utoljára, én a polcon, végül a gyerkőcök Loláinál találtam meg!)
Szóval ha vágytok egy csipetnyi “lagom”-ra gyerekeknek, szerezzétek be ezt a böngészőt – tökéletes őszi időtöltés! (Ha pedig így egyébként is érdekel a svéd élet milyensége, kukkantsatok át @sved_otthon-hoz, akik ugyan nem farmon, hanem szigeten élnek, de azt is valami csuda varázslatos módon!)
